5.nap
7 éve
Karácsonyi ünnepség.
Az úszóversenyre nem mentem el, de az ünnepségre igen.
A gyerekek már a helyükön ültek, amikor megláttak minket és hatalmas mosollyal integettek, volt aki oda is jött, hogy "Jajj de jó hogy eljöttetek". Nagyon jól esett, és nekik is hogy betartottuk az ígéretünket.
Volt aki énekelt, volt aki szavalt, mindenki az úszóversenyen nyert éremmel a nyakába ülte végig az ünnepséget. Mosolyogva, boldogan.
Nagyon megható ünnepség volt. A végén ...
4.nap
7 éve
A mai napon már a télre készülünk, a karácsonyra.
Karácsonyi üdvözlőlapokat készítettünk velük, de igazán már senki nem magának akarta csinálni, hanem a szüleinek. Beszélgettem velük, kinél hogy telnek az ünnepek, és végül is mindenki véleménye abban egyezett hogy végre otthon lehet a szeretteivel.
Aztán többen kövekre ragasztottunk szalvétát,ami nagyon tetszett nekik. Elmesélték,hogy úszóverseny lesz és karácsonyi ünnepség,ahova szeretnék ha elmennénk. Így ígértet tettem, ...
3.nap
7 éve
A mai napon már tudták a nevünket a gyerekek, ami nagyon jól esett. Mindenkinek van már kedvence, mind nekünk,mind a gyerekeknek.
Tojástartóból próbáltunk velük százlábút csinálni.Nagyon ügyesek voltak,és érdekelte őket. Először kifestettük a tojástartót,majd ragasztottunk nekik szemet, meg lábakat.
A gyerekek nagyon elemükbe voltak ma, viccelődtek, és körülbelül 10 állatka lábát kellett megragasztanom, míg ők teljesen mással foglalkoztak. :D
Nem mondom idegőrlő volt, ...
2.nap
7 éve
Ez a nap már teljesen más volt mint az előző alkalom.Nem félelemmel léptem be az ajtón, hanem örömmel hogy újra a gyerekekkel leszünk.
Próbáltam most más gyerekek felé is nyitni. A mai alkalommal is füzeteket gyártottam a gyerekekkel. Ragasztottunk az elejére betűket, ráírtuk a nevüket, segítettem ragasztani, beszélgettünk közben. Több gyereket is láttam aki kezdett unatkozni, így megszólítottam őket lenne-e kedvük emlékfüzeteket csinálni velem. A legtöbb gyerek igent ...
1.nap
7 éve
Túl az első napon.
Hatalmas csalódás, persze pozitívan.
A kórház falain belül teljesen más fogadott, mint amire számítottam. Beérve a terembe, kipakoltunk, és vártuk a gyerekeket. Nem tudtam mire számítsak,de ahogy bejöttek, mosolyogva, és életvidáman, picit megkönnyebbültem. Egy kisfiú mellé ültem le, aki beszélni sem tudott, de végül is nagyon jól megértettük egymást. Nyomdáztunk és színeztünk.
Az első napon más gyerekkel nem is foglalkoztam, azaz nem ültem más ...